Ma már aligha akad olyan hazai település, ahol ne lenne legalább egy szelektív hulladékgyűjtő sziget. Olvasóinktól olyan észrevételeket kaptunk, a lakók hiába helyezik el a megfelelő konténerben a hulladékot, az az elszállításkor ugyanabba a tartálykocsiba kerül. (FÉBÉSZ – Teszt Plussz Online)

Egyebek mellett ennek a kérdésnek a megválaszolásában is segítséget kaptunk Dr. Szűcs Pannitól, a Budapesti Városüzemeltetési Központ Zrt. szóvivőjétől. A szelektív gyűjtés jelentős mértékben megemeli a hulladékszállítás, hulladékkezelés költségeit?

- A költségek tekintetében elmondható, hogy a szelektív hulladékgyűjtés költsége természetesen magasabb, mint a kommunális hulladéké. Míg a szelektív hulladék válogatásának költségét az anyageladás bevétele, addig a begyűjtés költségét a támogatás és a hulladékdíj egy része fedezi. A kommunális hulladék begyűjtésének és lerakóra, illetve a Hulladékhasznosító Műbe történő szállításának költségét a hulladékdíj fennmaradó része, és a Hulladékhasznosító Mű energia-eladásból származó bevételének erre fordított része biztosítja.

Az Önök megítélése szerint a magyar állampolgárok öko-tudatossága európai szintűnek mondható-e már? A szelektív gyűjtés beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat?

-Társaságunk ugyan nem végez ilyen jellegű felméréseket, de az elmúlt években begyűjtött szelektív hulladék mennyisége 2008-ig emelkedést, majd - feltehetően a gazdasági nehézségek miatt – azóta folyamatos csökkenést mutat. Az feltétlenül említést érdemel, hogy a szelektív hulladékgyűjtő-szigeteket és a fővárosban a 15 lakossági szelektívhulladék-udvart látogatók a hulladékot fegyelmezetten kezelik. Ezt mutatja a mindössze 6-8% körüli úgynevezett maradékanyag, azaz a tévesen bedobott, szennyezett, hasznosításra alkalmatlan anyag mennyisége is.

Az összegyűjtött hulladék hová kerül elszállításra? Több olvasónk kételkedik abban, hogy érdemes szelektíven gyűjtenie, mert azt vélelmezik, úgyis egy „nagy közös” lerakóhelyre kerül…

- A szelektíven gyűjtött csomagolási hulladékmennyiséget Budapesten közbeszerzés útján kiválasztott szerződéses partnerünkhöz, telephelyére (válogatóműre) szállítjuk, amely megfelelő kapacitású válogatóművel rendelkezik ahhoz, hogy Budapest egész területéről - a 950 szigetről, a 15 udvarból, a több mint 2000 társasháztól, és több száz gazdálkodó szervezettől - érkező szelektív hulladékokat feldolgozza, válogassa, illetve továbbértékesítésre előkészítse. A beszállított anyagok előválogatása során kikerülnek a nem odaillő - más frakcióba tartozó, tévesen beledobott, vagy kommunális - hulladékok, ezt követően a hasznosítható anyagokat alfrakciónként, fajtájuknak megfelelően, egymástól elkülönítik. Papír, tetrapak és fém doboz esetében bálázzák, a műanyagokat darálják, a színes és a fehér üveget pedig zúzzák. Az így előkészített, immár feldolgozható nyersanyagot az újrahasznosító partnerek elszállítják.
Nem érdekünk a lakosság által már szelektált, újrahasznosításra átadható hulladékokat egybeönteni, mivel így többszörösére emelkednének a válogatásra fordított költségek, ezért ez a vélekedés vagy híresztelés alaptalan.

Feltétlenül említést érdemel a fém és a műanyag egybegyűjtése, melynek oka, hogy az elmúlt év során meglehetősen sok visszajelzést kaptunk a szigetek fémgyűjtő-tartályainak felborításáról, kifosztásáról. Tekintve, hogy a fémhulladék mennyisége annyira csekély volt, hogy az ürítést csak hetente, illetve kéthetente kellett végeznünk - szemben a műanyag hulladékkal, melyet vasárnap kivételével naponta ürítjük -, kísérleti jelleggel két kerületben visszavontuk a fémgyűjtő-edényeket, és a lakosságot arra ösztönöztük, hogy a műanyaggyűjtőbe dobja a fémhulladékot. Ezt a két hulladéktípust a válogatóműben minden további nélkül szét tudják választani egymástól. A kísérlet jó eredménnyel zárult, ezért ezt a programot kiterjesztettük Budapest egész területére, így a sárga színű edényekbe be lehet dobni a fémhulladékot is. Azokban a kerületekben, ahol még van szürke színű fémgyűjtő-tartály is, a fém/műanyag-gyűjtő járat beüríti a tartályába a sárga és a szürke edényt is. Erről az egybegyűjtésről az edényekre felszerelt „Fe-Pet” táblák is tájékoztatják a lakosságot.

Ezek szerint kizárt, hogy a lakosság által szelektíven gyűjtött hulladékot bárhol is összeöntve szállítják el, és kezelik?

-Kisebb városokban a kisszámú gyűjtőpontok miatt előfordul, hogy valóban egybeöntik a szelektált hulladékot és ezt utána kézi erővel szétválogatják, esetleg nyitott, több rekesszel rendelkező célgéppel szállítják el. Minden régió a saját pénzügyi és műszaki felszereltségének keretei között maga alakíthatja ki a lakossági hulladékok kezelésének módját, helyét, technológiáját, viszont általánosságban érvényes, hogy egyik cégnek sem érdeke a lakosság által már szétválogatott, értékesítésre alkalmas hulladékot ismételten összekeverni, és ezzel a ráfordítási költségeit indokolatlanul megnövelni.

Mi lesz a sorsa a papír, az üveg, a fém és a műanyag szemétnek?

- A hulladékok feldolgozásának helyszíneiről és az ezekből gyártható termékekről a következőket kell tudni: A papír hulladékból Magyarországon újrapapír lesz: kéztörlő, szalvéta, WC-papír és WC-guriga, kartondoboz, stb. Az úgynevezett italos kartont (tetrapak) Németországba szállítják. A polietilén műanyagokból Németországban és Kínában újra műanyag (vállfa, lapát, DVD-tok, stb.), vagy textilipari alapanyag, például polár készül.

A fém hulladékból Magyarországon és Angliában újra dobozt, az alumíniumból autóalkatrészt, fenyőtalpat, kilincset, stb. gyártanak. Az üveg feldolgozási területe leszűkült: Magyarországon csak a tiszta fehér csomagolási üveghulladék újrahasznosítására van lehetőség, mégpedig Orosházán, ahol is újra élelmiszer-ipari felhasználású üveget készítenek belőle: például uborkás üveget, befőttesüveget. A színes üveghulladékot Csehországban és Szlovákiában hasznosítják.

Az üveg újrahasznosítására - összetételük miatt - csak a csomagolási üveghulladékok gyűjthetők, így például nem dobható be ablaküveg, villanykörte, szemüveg, katedrálüveg, és tükör sem.

Forrás: tesztplussz