Miközben a miniatürizálás és az elektronikus adattárolás korában groteszk módon a világ papírigénye még mindig töretlenül növekszik, azért jó hírekről is beszámolhatunk. Ugyanis a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább szerepet kapnak a papírgyártásban.

Egyre több gyártó cég választja a környezetkímélő, fenntartható megoldásokat, és vállal felelősséget a termelés által előidézett környezeti hatásokra vonatkozóan. „Felelős, vagyis a környezetre nézve kedvező, társadalmilag hasznos és gazdaságilag életképes erdőgazdálkodásból származó alapanyagból állítja elő termékeit az ország legnagyobb higiéniaipapír-gyártója, a Vajda Papír Kft.

A hazai forgalom 40 százalékát előállító cég tevékenységét most az FSC (Forest Stewardship Council) akkreditált tanúsító szervezete ellenőrzi.

A tudatos vásárlót az különbözteti meg az átlagos fogyasztótól, hogy az általa megvásárolt termék életútjának nem csak az a - sok esetben igen rövid - szakasza érdekli, amíg az a megvásárolt dolog őt táplálja, segíti, szolgálja vagy éppen az életét teszi kényelmesebbé, hanem a termék „születésétől” a „haláláig” szeretné nyomon követni annak életútját. Ezzel kibővül a tényezők köre, ami alapján a megvásárolható termékek közül választ. A két legfontosabb szempont, aminek elő kell kerülnie, a következő. Milyen környezetterheléssel jár az adott termék előállítása? Mennyire, milyen jól kezelhető a termék, ha – amint az előbb-utóbb bekövetkezik – hulladékká válik?

A papírból készült termékek esetén nincs könnyű dolga a tudatos fogyasztónak.

Ugyanis, ha a vásárlásnál nem csak az érdekli, hogy mennyire fehér, milyen mintás, vagy illatos az a papír, amit kínálnak, akkor emblémák, logók és tanúsítványok sokaságával találja szemben magát. Ezek értelmezése és megítélése sok esetben nem könnyű, némi tájékozottságot és előismeretet feltételez.
Az előállítás során fellépő környezetterhelés kérdésének tisztázásában szorítkozzunk most csak az ún. tissue-ágazatra, amely papírzsebkendő, WC-papír, törlőkendő, szalvéta és ezekhez hasonló termékek gyártásával foglalkozik.
A tissue-ágazatban a környezetbarát irányt „hagyományosan” az újrahasznosított alapanyagból készült termékek képviselik. A papír-újrahasznosítás előnyei ismertek. Hozzávetőleges adatokat lehet találni, amelyek a környezetterhelés csökkentésére vonatkoznak. 1 tonna újrapapír használatával 17 fát kímélünk meg a kivágástól, 4100 kW elektromos energiát, 26.500 liter vizet takarítunk meg és 27 köbméter hulladék keletkezését kerüljük el – írja a Greenpeace egy tanulmánya.

Az FSC-minősítés a tissue-ágazat termékeinek körében nem elterjedt.

Ezt erősíti meg a tudatosvasarlo.hu egy 2010-es felmérése, amely egyetlenegy FSC-logóval ellátott WC-papírt sem talált a magyar boltokban.
Az FSC (Forest Stewardship Council) az egyik legmegbízhatóbb szervezet fából készült termékek certifikálására. Úgynevezett terméklánc minősítése ellenőrzi a fatermékek átfutását a feldolgozáson és a kereskedelmen keresztül az erdő és a végső felhasználó között, garantálva, hogy az alapanyag fenntartható erdőgazdálkodásból származik. Ahhoz, hogy egy árucikk FSC-minősítést kapjon, szigorú normáknak kell megfelelnie. Alapvetően két FSC-logó létezik. Az egyik az „FSC 100%”, amellyel ellátott termékek fa alapanyagát kizárólag 100% FSC-minősítéssel rendelkező fák adják. A másik az „FSC MIX”, amely esetében a termék alapanyaga csak bizonyos százalékban tartalmaz FSC-minősítéssel rendelkező fát. Ez lehet 90%, de csupán 10%-is, a fennmaradó részre pedig nincs garancia. Az FSC-minősítés valódisága az interneten is ellenőrizhető, amennyiben tudjuk a forgalmazott márkát gyártó cég nevét.
Fontos kérdés még a papírtermékekkel kapcsolatban, hogy alkalmaztak-e, illetve ha igen, akkor milyen fehérítő eljárást. A klórral való fehérítés a leginkább káros a környezetre, mert általa dioxinok és már mérgező anyagok keletkeznek. A tissue-ágazatra általában jellemző, hogy kevésbé számít a fehérség, szemben például a nyomdaipari papírtermékekkel. A klórmentes fehérítés garantálására is léteznek minősítések. Az ECF-logó (Elemental Chlorine Free) jelentése, hogy a fehérítéshez nem használtak elemi klórt. TCF (Totally Chlorine Free) azt garantálja, hogy egyáltalán nem használtak klórt az eljárás során. A legszigorúbb minősítés a PCF (Processed Chlorine Free), ami arról biztosít, hogy az újrapapír gyártásához használt papír gyártásához sem használtak klórvegyületeket. Ezen kívül léteznek oxigénnel fehérített tissue-termékek, amelyek csomagolásán erre felhívják a figyelmet.

A fehérítés kérdésében viszonylag könnyű dolgunk van: lehetőleg klórmentes technológiával gyártott termékeket érdemes választani. A felhasznált alapanyag tekintetében viszont már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Nehéz eldönteni, hogy az újrahasznosított papírból készült, vagy az FSC-minősítéssel ellátott termék gyártása jár-e kisebb környezetterheléssel. Mindkettő jó megoldásnak számít, így örülnünk kell a Vajda Papír Kft. vállalásának is, amivel a fenntartható termelés felé kívánt elmozdulni. De ne feledjük, újrapapír és minősítések ide, vagy oda, azért a legjobb még mindig az, ha elkerüljük a hulladék keletkezését és minél kevesebb eldobható terméket használunk. Erre számos lehetőség adódik a textil-szalvétától kezdve a konyharuhán át a textil-zsebkendőig. A döntés most már egyre inkább a vásárló zsebében, akarom mondani kezében van.

Forrás: Humusz.hu