Egyetlen e-könyv-olvasó olyan mértékű hatást gyakorol a környezetre, mint akár száz papírkönyv, ha az eszköz előállítását és üzemeltetését vesszük figyelembe. Noha a hagyományos könyv előállítása és forgalmazása jelentős terhet ró a környezetre, mégis a papírkönyvektől roskadozó antikváriumi polc a nyerő a versenyben.

A digitális könyvolvasó eszközök növelik a könyvek szén-dioxid lábnyomát, holott éppen arra volnának hivatottak, hogy csökkentsék - állítja Nick Moran kiadói szerkesztő, az Oxford University Press korábbi munkatársa a The Millions könyvpiaci portálon megjelentetett tanulmányában.

Jóllehet komoly környezeti terhelést jelent a nyomtatott könyv előállítása, tárolása és kiszállítása a vásárlóhoz, a kész könyv használata már nem feltétlenül. Továbbá a papírkönyv évtizedekig újrahasználható - bár ha a végén szemétlerakóba kerül, a bomlása során kétszer annyi káros anyag terheli a környezetet (főleg a természetes vizeket), mint az előállításakor.

Ezzel szemben az e-olvasók előállítása, tárolása, kiszállítása csak az első fejezet egy olyan alapanyag- és energiaigényes folyamatban, amely a készülék használatával csak fokozódik. Áram nélkül persze nem működik az e-olvasó. Általában szükséges egy másik digitális eszköz, számítógép vagy okostelefon is arra, hogy letöltsük az olvasnivalót. A szerkesztő szerint emiatt egy e-olvasónak 200-250 százalékkal nagyobb a szén-dioxid-lábnyoma, mint egy papírkönyvnek. Amennyiben egy háztartás több ilyen eszközt (valamint kiszolgáló eszközt) vásárol, a család CO2-kibocsátása évente már hat-hétszeresére nő.

A készülék gyártásához költségesen beszerezhető ásványok, például az Afrika háború sújtotta térségeiben bányászott kolumbit-tantalit érc, nagy mennyiségű víz és elektromos energia szükséges. Mindez hetvenszer erősebben károsítja az egészséget, mint a nyomtatott könyv előállítása. A legrosszabb Moran szerint az, hogy nincs megoldva az átlagosan két évig használt e-olvasók újrahasznosítása, így életciklusa végén a kütyü a mérgező e-hulladékot szaporítja.

A tanulmány szerzője idézi a National Geographic blogíróját: Allen Tellis szerint 14 e-könyv elolvasása lényegében \"semlegesíti\" a készülék CO2-lábnyomát. Adatok híján azonban Moran ezt állítást nem tartja megalapozottnak. Szerinte Tellis nem veszi figyelembe, hogy nemcsak a globális e-könyvpiac bővül, hanem hagyományos nyomtatott könyveké is, ráadásul minden kategóriában - vélhetőleg a népesség növekedése, az emelkedő életszínvonal, a bővülő iskoláztatás okán.

Több ezer kötet egy zsebben - ez az e-olvasók legfőbb előnye

A papírkönyv és az e-olvasó környezetterhelése öt év leforgása alatt egyenlítené ki egymást Moran számításai szerint. Ám ennyi idő alatt legalább két alkalommal vásárol új kütyüt a fogyasztó, tehát a látszólagos előny hátrányba fordul. Minél többet tud technikailag a készülék, annál több alapanyag szükséges az előállításához, és annál többet tartják őket bekapcsolva. Vagyis az e-olvasóként használt, internetképes táblagépek a leginkább környezetszennyezőek ebből a szempontból.

Például az Apple statisztikái szerint egy digitális könyvesbolttal is kiegészített iPad használata óránként 2,5 gramm szén-dioxiddal terheli a környezetet, míg egy nyomtatott könyv teljes életciklusa során bő 4 kilogrammal. Csakhogy a rövid, kétéves használati idő alatt átlagosan ötvenszer több szén-dioxid-kibocsátást eredményez az iPadet akkujának feltöltése, mint amennyit egy könyvolvasáshoz bekapcsolt 40-60 wattos izzó fogyaszt.

Az újrahasznosítás terepe az antikvárium

Az e-könyvek az Egyesült Államok könyvpiacán 2011-ben már 31 százalékos részesedést értek el. A tavalyi év végén az Amazon internetes (könyv)áruház hetente egymillió Kindle készüléket értékesített, de az Apple is több mint 41 millió iPadet egy év alatt. És ez csak két márka, hiszen e-book olvasóból és táblagépből több tucat van a piacon. Egy internetes felmérés szerint az e-olvasók az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Indiában és az Egyesült Királyságban a legnépszerűbbek. Az amerikaiak ötöde rendelkezik ilyen kütyüvel, a felsőoktatási hallgatóknak pedig a harmada (bár statisztika azt is elárulja, hogy a karácsonyra kapott e-olvasók 20 százalékát az ünnepek után már nem kapcsolják be).

Moran több tippet is ajánl olvasói környezetterhelésének enyhítésére. Aki havonta átlagosan egy könyvnél kevesebbet olvas elektronikusan, inkább ajándékozza el e-olvasóját. Ha mégsem, akkor álljon ellen a reklámoknak: használja végső kimúlásáig a készüléket, és utána gondoskodjon a megfelelő ártalmatlanításról, vagyis e-hulladékgyűjtőbe adja le. A szerkesztő szerint papírkönyv vásárlása előtt érdemes utánanézni, mennyire környezettudatos a kiadó és a nyomda, például fenntartható forrásból szerzik-e be az alapanyagot. Lehetőleg újrapapírra nyomott könyvet érdemes vásárolni. Még jobb az antikváriumból használtan beszerzett könyv, de az olvasás legzöldebb módja egy több ezer éves ötleten alapul: ez pedig a könyvtár.

Miért van jó illata a régi könyvnek?

A pépesített faforgácsból készített papír azért öregszik, mert a sejtfalak szilárdságát nyújtó lignin nevű biopolimer bomlásnak indul.
Ám mivel a lignin hasonló molekuláris szerkezetű, mint a vanília illatát biztosító vegyület, ezért az illatuk is rokon. A helytelenül tárolt könyvek bedohosodnak, ez kellemetlen szagú. Egy antikváriumban azonban enyhe vaníliás illatot érezhetünk a régi könyveket lapozgatva. Mivel a könyvek más-más arányban tartalmaznak lignint, és az élettörténetük (tárolásuk) is eltérő volt, ezért minden régi könyvnek más illata van.

Forrás: origo